Best Part Of My Life 4. fejezet

~Jungkook pov~
Pár perc múlva végre megérkeztünk a táborhelyre. A buszból leszálva a kísérő tanár rögtön mindenkit egy helyre terelt és beszélni kezdett.
-Na jól van gyerekek mindenki figyeljen ide. Amint látjátok a táborhely egy fő épületből és a körülötte lévő faházakból áll ahova 2-2 ember foglalhat helyet és a faházak is kettesével állnak így ha probléma van tudtok segítséget kérni. Mindenki kap 1 program listát ami az 5 nap programjait írja le. Most pedig mindenki foglalja el a házakat és mivel ez az 1. nap és már most délután van ezért nincs semmi program. Szabad foglalkozás.-mindenki kiabálni kezdett és hadsereg módjára rohantuk le a faházakat. A mi kis négyes csapatunk természetesen két egymáshoz közel álló házat célzott meg. Jiminék az egyikbe mi Tae-val a másikba. Szinte betörtem az ajtót ahogy beleptem rajta. Ledobtam a cuccom az egyik sarokba és rávetettem magam a kanapéra ami valami nappali szerűség közepén állt. Nem sokkal utánam Tae is beért ő viszont nem feküdt le hanem körbenézett és mivel engem is furdalt a kíváncsiság követtem a példáját. Két emelet volt én az aslón kezdtem a nézelődést. Volt egy kisebb konyha és egy étkező ami össze volt vonva a nappalival. Innen nyílt egy terasz is. Felfelé tartottam amikor V hangját hallottam meg.
-Őőőőő..Kook remélem nem zavar ha egy ágyban alszik veled valaki.-mondta fura hangon. Sejtettem hogy miért mondja de reménykedtem hogy esetleg másért kérdezi. Az emeletre érve egy hálószoba tárult a szemem elé egy francia ággyal és egy vigyorgó Tae-val. Poker face-el néztem végig a szobán és az utolsó célpont a fürdőszoba volt. Összeségében egy nagyon szép és modern hely volt. Viszont az ágy aggasztott egy kicsit. Együtt aludni Vele...végem van.
-Hé Kookie ezt nézd a fő épületben van wellnes részleg is. Komolyan kezdem azt hinni hogy ez valami nyaralás. Nem megyünk egyet medencézni?
-Nekem most nincs kedvem-hazudtam-de te menj csak nyugodtan.
-Jaaaj ne már. Gyere te is. Én veled akarok menni.-velem? VELEM?
-Bocs de most fáradt vagyok és most tuti sokan is vannak. Te menj csak le majd később lehet én is csatlakozom.-igazából kicsit se voltam fáradt de nem merek vele fürödni pedig jó lenne.
-Ahhhh jó. De akkor mindenképp gyere mert addig nem jövök fel onnan amíg te le nem jöttél legalább 10 percre. Oké??
-Oké oké csak menj már ne vesztegesd itt az idődet.-erre nem mondott semmit csak bólintott és elment átöltözni. Nem hinném hogy képes lenne tényleg addig lent maradni ugyanis nem szándékozom lemenni. Legalábbis így hittem egészen este 11-ig amikor már kezdtem elhinni hogy tényleg nem jön fel eddig amíg én le nem megyek. Hát jó lemegyek de nem öltözök át és nem fürdök csak szimplán felrángatom. Így is tettem, civil ruhába és fürdő papucsban csattogtam le a medencékig. Az ajtón belépve megcsapott az a fülledt uszodai levegő és gőz. Nagy meglepetésemre senki nem volt már ott. Aggódni kezdtem hogy hol van Tae ezért idegesen mért fel az összes medencét amíg meg nem láttam az egyik nagy medencében üldögélni. Ő is meglátott és fintorogva mérte végig hogy ruhába vagyok. Közelebb sétáltam hogy végre kirángassam a vízből.
-Taetae gyere már ki. Már azt hittem megfulladtál.
-Megmondtam hogy addig nem amíg te nem jöttél le.
-Na tessék itt vagyok. Most már jönnél végre?-kérdeztem tőle türelmetlenül.
-De én nem elégszem meg ennyivel-fintorgott-én veled akarok fürdeni.
-Jaj V ne szórakozz látod hogy ruhában vagyok és most mondom hogy már nem öltözök hát szóval vagy jössz vagy itt hagylak. Választhatsz.-és oda léptem a medence széléhez hogy komoly tekintetet meresszek rá.
-Nem szeretem ezt az arcodat. Túl komoly és amúgy egyiket se választom-ezzel megfogta a csuklóm és egy hirtelen mozdulattal belerántott a vízbe. Alig hogy feljöttem a felszínre és levegőért kapkodtam ő megfogta a csípőm és az ölébe húzott.
-Mi a szart csinálsz ruhában vagyok. Megörültél?-kérdeztem elvörösödő arccal.
-Igen meg. A ruhád meg nem érdekel amúgy is szükségtelen.-megfogta a fölsőm és lerángatta rólam majd hátulról megölelt és a derekamnál fogva szorosan magáz szorított és a hátamra döntötte a fejét. Én csak néztem előre lefagyva és éreztem hogy az arcom szinte ég. V hirtelen maga felé fordított és a szemembe nézett.
-Na ez az arcod már jobban tetszik Kookie.-mosolygott és újfent magához szorított. Nem értem miért csinálja ezt és teljesen zavarba hoz.
-Oké V elég volt. Lejöttem és hála neked még vizes is lettem és most már mennék fel.-ezzel kimásztam az öleléséből és a medencéből majd a kijárat felé indultam.-Te nem jössz?- kérdeztem. Nem válaszolt csak vágott egy savanyú fintort és lassan követni kezdett. Az épületből kiérve körülnéztem nehogy összefussunk valakivel akivel nem kéne majd gyors léptekkel indultam meg a házunk felé. Nagyban haladtam előre amikor valaki megfogta a csuklóm és a következő pillanatban egy bokor mögött találtam magam. Most komolyan először a medence most meg a bokor, kezd elegem lenni hogy folyton mindenhova berángatnak és megint ki? Hát persze hogy Taehyung.
-Na jó....-kezdtem kiabálni de V befogta a szám.
-Shhhh.......oda nézz.-suttogta és a járda felé mutatott amiről kb fél perccel ezelőtt lerángatott. Továbbra se vette el a kezét a szám elől miközben és megfordultam. Nagyra nyílt szemmel vettem tudomásul hogy a kísérő tanár közeledik. Tisztába voltam vele hogy ha most elkapnak minket nem kis bajba fogunk kerülni. Levegőt se mertem venni csak ledermedve figyeltem ahogy egyre közelebb és közelebb ér.
-Mit csinálsz? Nehogy észrevegyen!-súgta idegesen a mögöttem térdelő és a még mindig a szám előtt pihenő kezével lehúzott az ölébe hogy ne látszódjak ki a bokor mögül. Így maradtunk pár percig várva hogy a tanár elmenjen. Mivel nem hallottuk már a lépteket kinéztünk és egy nagy sóhaj kíséretében nyugtáztuk hogy elmúlt a veszély.
-Na tessék a kis medencés akciódnak köszönhetően majdnem baj lett.-kezdtem idegesen-Most pedig vissza mehetnénk végre?
-Aaaaaa kár. Szívesen itt maradtam volna még ebben a helyzetben.-vágott szomorú arcot.
-Tessék? Hogy mondod?
-Semmi semmi..-sóhajtott-Inkább menjünk vissza.-fölállt és ment tovább.

Az ajtón belépve nem akartam már mást csak végre aludni. Gyors fürdés után az ágyat vettem célba. Lepuffantam az ágyra és a akartam volna se tudtam volna megmozdulni és a következő pillanatban arra eszméltem hogy a nap majd kiégeti a szemem. Lassan felültem és körbe néztem. Egy alvó Tae-val találtam szembe magam. Nem szándékoztam felébreszteni inkább megkerestem azt a papírt amin a napirend volt. Ma elvileg valami kincskeresős program lesz az erdőben aztán biciklis túra majd este tábor tűz. Ez mond jól hangzik de biztosra veszem hogy el fogok tévedni az erdőben amilyen ügyes vagyok. Ahogy a lapot nézegettem Tae szépen belefúrta a fejét az ölembe.
-Jó reggelt Kookie.-mosolygott kómás fejjel.
-'Reggelt. Jó lesz a felébredsz mert elég sűrű napunk lesz.-vigyorogtam vissza rá.

Folytatjuk..(Elnézést kérek a késésért igyekezni fogok hogy a következőt hamar tudjam hozni, tőletek pedig azt kérem hogy írjátok le mi a véleményetek eddig a történetről hogy tudja hogy kell e valamin változtatni. :) )

Best Part Of My Life 3. fejezet

~V pov~
Hallottam hogy nyílik az ajtó ezért villám sebességgel hátrébb léptem. Az ajtó mögött egy tanár jelent meg.
-Hát ti meg mit csináltok itt?
-Tanár úr mi csak gyakoroltunk és most tartunk egy kis szünetet.-mondtam neki és próbáltam ez úgy mintha iszonyat fáradt lennék.
-Oh hát akkor nem is zavarlak titeket. Aztán csak ügyesen.-mondta és már el is tűnt. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el számat ahogy kilépett az ajtón de ahogy Kook felé akartam fordulni eszembe jutott hogy mit is csináltam az előbb és inkább meggondoltam magam és csak egy helyben álltam. Fogalmam sincs mi ütött belém egyszerűen csak cuki volt ahogy elpirult és menekülni próbált a többi meg csak jött. Meg akartam érinteni az a cuki arcát de azt nem tudom hogy lett belőle ez. Abba akartam hagyni már az elején de ahogy észrevettem hogy összeszorítja a szemét és teljesen zavarba van elment az eszem és csak csináltam tovább. Ki tudja mi lett volna ha nem jön be a tanár. Talán még.....áááahhh Taehyung fejezd ezt be nem gondolhat ilyenekre. De most mit mondjak Jungkook-nak. Ezt mégse mondhatom el neki még azt hiszi hogy beindultam rá. Bár ezek után lehet nem járna messze az igazságtól. Gondolataimat Kookie zavarta meg.
- V mi a szar volt ez?-kicsit megijedtem ahogy felemelte a hangját és nem tudom mit mondjak neki.
-Óóó hogy ez hát....én csak szivattalak.-húztam kissé ideges vigyorra a szám.
-Szivattál? Ez mégis hogy volt szivatás mond!!
-Hogyan? Hogyan? De ha már itt tartunk mit vagy felháborodva. Hiszen élvezted nem?-emeltem fel én is a hangom kicsit.
-Hát...az....én csak.....-ebből rögtön leesett hogy tetszett neki amit csináltam. De hát ő is fiú akkor hogy.
-Na ugye. Akkor meg se szólalj. Itt háborogsz miközben tetszett.
-Nem tetszett jó?! De haggyuk ezt inkább csak ne csináld többet.
-Oké oké vettem.-megnyugodtam hogy nem képzelt bele túl sokat és hogy nem foglalkozik vele. Viszont ahogy reagált a tetteimre az nem hagy nyugodni, ahogy sóhajtozni kezdett...hah.

Egész nap a tánc teremben történtek jártak a fejemben. Újra és újra lejátszottam azt a fejemben és kezdtem becsavarodni. Ahányszor Kook-ra néztem hozzá akartam érni de megígértem neki meg hogy nézne az ki a egy fiú egy másikat kezdene el taperolni. Hál' istennek viszonylag gyorsan eltelt ez a nap és este átmentünk Jiminékhez.
-Na hali srácok csak hogy megjöttetek.-nyitott ajtót J-Hope. Ahogy beléptünk az ajtón Jimin letámadta a mellettem álló személyt és lerángatta maga mellé a szoba közepére és beszélgetni kezdtek. Kicsit zavart hogy ennyire levegőnek néznek így hát leültem Hope mellé az ágyra.
-Hát ezek jól elvannak.
-Hát ja ahoz képest hogy most találkoznak először de Jimin már egész nap hajtogatta hogy mennyire meg akarja már ismerni Kook-ot.
-Hogy hogy?-nagyon meglepett hogy Hopi mondata. Miért akarná annyira megismerni.
-Nem tom' azt mondta első látásra bejött neki.
-Oh értem.-nem nagyon érdekelt miről beszélnek így folytattam a beszélgetést Hope-pal. Pár perc múlva viszont felállt és a szoba közepére sétált.
-Hé gyerekek azt hallottátok hogy holap után lesz egy 5 napos erdei fejlesztő tábor?-kérdezte vigyorogva. Kook-kal tátott szájjal néztünk össze. Mind a kettőnk szeme csillogni kezdett a nagy hír hallatán.
-Nem. Hol lehet jelentkezni??!!-kérdeztem a szobatársammal kórusba.
-Sejtettem hogy nem tudtok róla így hoztam nektek egy egy jelentkezési lapot. Töltsétek ki és mi Jimin-nek majd holnap leadjuk.-amint a kezembe kaptam a papírt kitöltöttem és vissza adtam Hope-nak.
-Ti ketten is jöttök?-kérdeztem még mindig nagy mosollyal.
-Még jó hogy. Szerintem mi ketten jelentkeztünk elsőnek.-közben Kook is vissza adta a papírt-Okés akkor holnap leadom a papírt szóval vegyétek úgy hogy jöttök és pakoljatok össze holnap.-hevesen bólogatni kezdtem. Az este további részében mindenki telefonszámot cserélt aki eddig nem tette és mi is vissza vonultunk a saját szobánkba. Teljesen izgatott lettem ettől a tábortól. Egész este ezen gondolkodtam még aludni se tudtam többet 2 óránál. Ez az érzés pedig másnapra se változott. Végig csak azon agyaltam hogy holnap már megyünk is sőt még Kookie is jön. Egyik órán se figyeltem végig vele beszélgettem a holnapról. Az utolsó óra után pedig mint valami eszelős aki menekül valaki elől úgy futottam a szobánkba és szinte kiszabtam az ajtót. Kiszedtem egy táskát amibe pakolni tervez és ekkor a szobatársam is megérkezett. Mind a ketten pakolni kezdtünk. Végül ezzel ment el az egész délután és az este egy része is. Fáradtan dőltem le az ágyra és már majdnem aludtam is de Jungkook beszélni kezdett hozzám.
-Ahhh Tae én már annyira várom. Ez az első hogy ennyi időre elmegyek valahova a barátaimmal.-halottam a hangján hogy tényleg nagyon izgatott a holnap miatt.
-Oké Kookie de most aludj jó?-nyöszörögtem álmos hangon.
-De nem tudok aludni túl izgatott vagyok.-éreztem hogy nem fogja befogni a száját egy könnyen én viszont aludni akartam.
-Na jó akkor most fogd be azt a pici szád egy kicsit jó..-mondtam neki miközben oda lépkedtem hozzá befogtam a száját és a másik kezemmel átölelve pedig ledöntöttem az ágyra-..és aludj szépen. Ahogy sejtettem megmozdulni sem mert én pedig élveztem hogy végre csend van. Mindketten hamar el aludtunk és reggel jóval a korai ébresztés előtt felkeltünk és megfürödtünk.

-Ahhj Kook gyere már a jó ég áldjon meg!! Ha nem jössz itt hagylak és nélküled ülök fel a buszra.
-Neeee!! Hyuuuung várj meg!!-ebben a pillanatba kiszelelt a szobából én meg csak csodálkozva álltam ott.
-Hogy hogy így hívsz?!-kérdeztem tőle a busz felé menet.
-Miért talán probléma? Csak szólj és nem mondom többet,
-Milyen engedelmes kiskutya lett itt valaki.-vetettem rá egy kicsit ördögi vigyort.
-Tudod ki a kiskutya. Csináld csak még egy darabig aztán nemhogy nem hívlak így de nem is szólok hozzád.
-Nee azt ne inkább befogom.-vágtam rá gyorsan mentésként. Láttam hogy vigyorogni kezdett majd gyors léptekkel felszállt a buszra. Én is gyorsan utána mentem nehogy bárki más rajtam kívül mellé tudjon ülni.
-Beengednél?-kérdeztem tőle fintorogva ahogy láttam terpeszkedni az ülésen nem hagyva helyet maga mellett. De ő csak nagy vigyorra húzta a száját.
-Még jó hogy nem.
-Na Kook engedj be mert olyat kapsz hogy..
-Hah nem ijedtem meg.-mondta büszkén amire jó ötletem támadt. Közelebb hajoltam a füléhez és suttogni kezdtem.
-Táncterem,,,-súgtam neki szinte alig hallhatóan. Erre az egy kis szóra lángba borult az arca és összehúzta magát.-Köszönöm.-ültem le mellé egy apró kacsintást dobva felé. Pár perccel később Jiminék is befutottak és lecuccoltak mellénk de ahogy leültek úgy el is aludtak. A tanár még magyarázott majd végre elindultunk. Kb. 30 perce mehettünk amikor zene hallgatás közben Kook a vállamra dőlt. Kikaptam a fülest és kérdően ránéztem miközben ő próbálta puhábbá tenni a vállam majd ő is felnézett rám.
-Mi van? Csak aludni akarok.-és már feküdt is le a vállamra. Komolyan mondom sokkal jobban szeretem az ő arcát nézni és őt közel érezni magamhoz mint eddig bármelyik lányt. Sokkal jobban szeretem őt mit eddig bárki mást. Alig pár napja találkoztunk de már nem tudnám elengedni.

~Jungkook pov~
Vissza dőltem Tae vállára ő pedig vigyorogva visszarakta a fülest és fejét az enyémre döntötte. Megint zavarba jöttem pont mit amikor kimondat azt a szót. Végig futott az agyamon az a jelenet és teljesen elvörösödtem. De hiába egy perverz állat akkor is megnyugtató ha velem van. Pár nap alatt ő lett a legjobb barátom és most el se tudnám nélküle képzelni ezt a tábort. Olyan jó hogy itt van velem és bár képes teljesen zavarba hozni és pár pillanat homályossá tenné az elmém és képe előhozni az érzékeny oldalam. Ő az első aki ilyen érzéseket vált ki belőlem. Szeretem őt? Igen mindenkinél jobban. De ezt nem tudnám elmondani neki. Bele gondolni is rossz hogy reagálna.

Én szinte az egész utat végi aludtam és arra ébredtem hogy valaki piszkálja a fejem. Lassan nyitottam ki a szemem és felpillantottam a hajamat molesztáló személyre. V mosolygott rám vissza.
-Jó reggelt csipkejózsika.-ez olyan hülyén hangzott hogy kuncognom kellett.- Nem sokára odaérünk szóval szedd össze magad.-lassan felegyenesedtem és nagyokat pislogva ébredeztem. A mellettünk ülő páros is már ébren volt és nagyban beszélgettek. 5 perc sikeres ébredezés után vigyorogva ültem
és vártam hogy megérkezzünk.

Folytatjuk..(Remélem nem lett túl unalmas ez a rész és mivel nagyon belejöttem most lehet hogy már holnap új résszel jövök. :) Külön köszönet azoknak akik írtak az előző fejezet alá nagyon jól esett köszönöm. <3)

Best Part Of My Life 2. fejezet

~V pov~
Amikor Kook kilépett a fürdőből már 100%-on pörögtem. Összeszedtem a ruháim és indultam a fürdőbe de előtte meg akartam kérdezni tőle hogy mehet e. Mikor oda álltam mellé csak akkor tűnt fel hogy úgy konkrétan nincs rajta semmi. Automatikusan végig vezettem rajta a tekintetem. Szinte festői látvány volt a bőrén gyöngyöző vízcseppeket nézni ahogy gördülnek lefelé feszes izmain. Ahogy végeztem az "elemzéssel" az arcára tévedtek a szemeim. Enyhe pír jelent meg az arcán amin akaratlanul is elmosolyodtam majd elindultam a fürdőbe. Ledobtam mindent a kezemből és a mosdóhoz léptem. Azt terveztem fogat mosok de amint a tükörbe néztem és láttam a vöröslő arcomat a fulladás kerülgetett. Lehetetlennek tartom hogy az előbbi jelenet miatt legyen. Gondolkodtam még ezen pár percig de mivel nem jutottam vele sehova így egy gyors zuhany után magamra kapkodtam a ruháim és ahogy kiléptem Kook hangját hallottam.
-Áh megvan!
-Mit találtál Kookie?-kérdeztem meg miközben ő a kezében lóbált valami kis ceruza szerűséget.
-Óó semmi különöset, csak ezt.-nyújtotta felém. Tátott szájjal láttam mit nyomott a kezembe.
-Kook...ugye te..nem használsz..ilyet?-kérdeztem tőle meglepetten.
-De. Talán baj hogy ha szem ceruzát használok?-kérdezett vissza mosolyogva.
-Háát..nem de ez tudod...elég érdekes.
-Szerintem nem. Láttam már ilyet idol-okon és megtetszett.-mondta amin majdnem hogy elnevettem magam.
-De Kookie te nem vagy idol.-mondtam kuncogva. De ő nem válaszolt csak felhúzta az orrát és be trappogott a tükör elé. Pár perc múlva hallottam csak újra a hangját.
-Kéééész!!-erre odaléptem az ajtóba hogy lássam a végeredményt. Hihetetlen módon jól állt neki. Szinte rosszul éreztem magam hogy nem hittem neki.
-Hmmm..tévedtem. Jól áll.-mondtam neki mosolyogva.
-Na ugye én mondtam hogy jó és pár percbe telt csak.-vigyorgott. A telefonomra nézve észleltem hogy tényleg csak 2 perc volt viszont az is feltűnt hogy késésben vagyunk.
-Basszus Kook gyere! El fogunk késni!-kezdtem sietősre venni a dolgokat.
-De V várj azt s....-de nem tudta befejezni mert hozzávágtam a cuccait és húztam magam után a suli épülete felé. Gyors léptekkel és egy lihegő Kook-kal a nyomomban léptem be az épületbe. Már indultam is az osztály felé de az eddig készségesen követő fiú hirtelen kirántotta a csuklóját a kezemből. Kérdőn hátra néztem rá ahogy idegesen nézegetett körbe. Csak most esett le hogy még csak most jött és gyanítom nem tudja hova kellene mennie.
-Talán van valami probléma?-kérdeztem rá vigyorogva.
-Nem nincs csak szórakozásból álltam meg nézelődni mit egy turista. Még jó hogy van okoska. Fogalmam sincs hogy hova kéne mennem.-mondta fintorogva.
-Sejtettem.-húztam széles mosolyra a szám-Melyik osztályba kellene menned?
-Felsős haladó ének és tánc tagozat.-mondta.
-Fantasztikus az az én osztályom na gyere.-majd az előző jelenetet eljátszva léptünk be a terembe. Épp hogy beértünk megszólalt a csengő én pedig leültettem magam mellé a kis újoncot. Miután megjött a tanár és Kook bemutatkozott végig beszélgettük az órát. Az élet mentő csengő szót követően mindenki a folyosóra özönlött és mi pontosan annak közepén álldogáltunk. Szólni akartam Kook-nak hogy elmehetnénk táncolni az edzőterembe de ő hevesen kezdett integetni két felénk közeledő embernek. Mikor közelebb értek ismertem fel hogy Jimin és J-Hope közeledik de lövésem sincs hogy Kook honnan ismeri őket.

~Jungkook pov~
Óra után miközben V-vel a folyosón álltunk észrevettem J-Hope-ot egy másik fiúval és intettem neki hogy jöjjön oda hozzánk. Köszöni akartam neki de Tae megelőzött ami meg is lepett hogy ismeri őket.
-Hello J-Hope! Veled is jó rég találkoztam.- pacsizott V az előbb említettel.
-Hé hé nem felejtettél el valakit?-elégedetlenkedett az ismeretlen fiú.
-Jaj bocs haver. Téged is rég láttalak.-majd vele is pacsizott. Én meg csak értetlenül néztem a történésetek. Végül Hoseok vette észre hogy én csak csendben álldogálok..
-Oh el is felejtettem. Kook ő itt Jimin. Ő a szobatársam akiről már meséltem. Jimin ő itt Jungkook a gyerekkori barátom.-nyújtottam a kezem egy kézfogásra amit Jimin viszonzott is-De az ismerkedést haggyuk későbbre mert mindjárt kezdődik az óra. Ma este gyertek át hozzánk és beszélgetünk egyet.-mondta vidáman. Én válaszképp csak bólogattam és intettem nekik ahogy eltűntek a hosszú folyosón. Én is vissza akartam menni a terembe de V visszarántott maga mellé.
-Mi van V? Vissza kéne menni órára.-mondtam neki meglepetten.
-Nem kell. Gyere.-húzott maga után megint-Elmegyünk egy kicsit táncolni.
-Ilyenkor? De hát óránk lesz.
-De el szabad menni. Majd megmondjuk hogy gyakoroltunk, akkor nem lesz probléma.-mondta és vigyorogva megállt egy nagy ajtó előtt. Kinyitotta és előre engedett hogy menjek be. Engedelmesen beléptem de egy villany se égett így nem láttam semmit. Kicsit beljebb léptem mert egy nagy csattanást hallottam magam mögött ami gyanítom hogy az ajtó volt. Pár pillanat múlva hirtelen világos lett én pedig gyorsan körbe is néztem. Egy hatalmas terem közepén álltam egy tükrös fallal szembe. Hiába volt  teljesen üres az egész terem sehol se láttam Tae-t. Kicsit ideges lettem mert azt hittem egyedül hagyott de ahogy ott forogtam körbe körbe egy nyitott ajtóra lettem figyelmes a velem szemközti oldalon. Oda rohantam és már készültem rá hogy kiabálni kezdek de ahogy beléptem és láttam hogy Tae egy laptopon ügyködik kíváncsi lettem és el is felejtettem hogy mit terveztem inkább oda álltam mellé és néztem hogy mit csinál.
-Már azt hittem itt hagytál. Mit csinálsz itt?-kérdeztem tőle miközben a nyakába karolva figyeltem hogy valamit bepötyög.
-Oh én csak egy zenét keresek amire táncolhatunk....Áh meg is van ez jó lesz. Menj ki én meg indítom a zenét.-vissza siettem a terembe és már indult is a zene. V is oda állt mellém és mutogatva jelezte hogy táncoljak valamit. Nem kellett kétszer mondani hisz elő is állt a fejemben egy koreográfia. Amint táncolni kezdtem kiürült a fejem és csak a lépésekre figyeltem. Épp hogy csak belejöttem a zene elhallgatott. A térdemre támaszkodva rendeztem a légzésem. Ekkor V kezét éreztem magamon ahogy hátba vereget.
-Vááóó ember ez hihetetlen volt. Nem gondoltam volna hogy te ilyet is tudsz. Mivel táncos tagozatra jársz sejtettem hogy jó vagy dehogy ennyire.-erre a mondatára kicsit talán elpirultam mert soha nem dicsért meg engem senki ennyire. Hogy megköszönjem felé fordítottam a fejem és felegyenesedtem.
-Hát szerintem ez nem csináltam semmi extrát de köszönöm.-először nem válaszolt csak mosolygott.
-Kookie tudtad hogy cuki vagy amikor pirulsz.-ahogy kimondta mind ezt a szívem kihagyott egy ütemet.
-Tessék? Hogy mondod?
-Talán süket vagy? Mondom cuki vagy amikor elpirulsz. Máskor mindig olyan erősnek tűnsz az izmaid meg a komoly arckifejezésed miatt de amikor előjön a mosolygós éned meg tudnálak zabálni.-nem akartam hinni a fülemnek, hogy mondhat ilyeneket. Megpróbáltam valami mentő terve előhozakodni hogy tereljem a témát de semmi értelmes nem jutott az eszembe így csak mondtam ami kijött a számon.
-Hát régen sok problémám volt az idősebbekkel ezért van az izom és a komoly arc is. Így most már nem én félek másoktól hanem ők tőlem.-csak úgy dőlt belőlem a hülyeség. Azt se tudtam mit beszélek. Hihetetlenül össze zavart. Forgatni kezdtem a szemem és a terem sarkában láttam pár üveg vizet és gyorsan menekülőre fogtam.-Na én iszok egy kis vizet.-és megindultam az üvegek felé. Nagy kortyokkal szépen ki is ürítettem egy üveget. V mondata teljesen összezavart. A szívem úgy ver hogy mindjárt kiszakad a mellkasom és a levegőt is gyorsabban veszem. Nem vagyok normális valami nincs rendben velem. Most hogy ezt tisztáztam magammal vissza is akartam menni hogy folytassuk a próbát de amilyen gyorsan megfordultam olyan lendülettel neki is vágódtam a mögöttem lévő falnak. Tae állt előttem vigyorogva és egyre közelebb jött.
-De tudod én nem félek tőled.-először nem esett le mire akar kilyukadni kellett pár másodperc mire rájöttem hogy az előző kis kínos szövegemre utál.
-Öööm..okéééé...-nem tudtam erre most mit kellene mondanom így inkább csak rávágtam valamit.
-És te félsz tőlem?-hirtelen az cuki mosolya felvett egy ördögi árnyalatot és egy olyan oldalát láttam amit eddig még nem mutatott és közben egyre közelebb hajolt hozzám.

-Nem félek talán kellene?-miért érzem úgy hogy ez nem volt meggyőző? Erre a kicsit se hihető mondatomra a két kezét a fejem mellé emelte és ott támaszkodott.

-Ugye tudod hogy ez nem volt valami meggyőző?-óó tudtam én hogy nem volt az. Igyekeztem megőrizni a komoly ami ment is egészen addig amíg V elemelte az egyik kezét és végig simított az oldalamon, teljes testem bizseregni kezdett én pedig alsó ajkamba haraptam és össze szorítottam a szemeim. Elképzelni se tudtam hogy most mit akar tenni de ez az érzés teljesen új, nem mondom hogy rossz de nagyon furcsa. Rendezni próbáltam a gondolataimat és el akartam lökni magamtól őt de mielőtt cselekedhettem volna benyúlt a pólóm alá és simogatni kezdte a hasam és az oldalam. Imádkoztam hogy fejezze be mert itt helyben végem lesz ha nem teszi. Sajnálatos módon csak folytatta a munkálkodást a pólóm alatt én pedig nem bírtam tovább. 

- Taehh..hagydhh...abbah..-próbáltam formálni a szavakat de csak ilyen lihegősen sikerült valamit kinyögnöm. 

-Miért? Nem úgy nézel ki mint akinek nem tetszik.-a résnyire nyitott szemem láttam hogy csak vigyorog de nem úgy mint szokott ez sokkal inkább egy kéjes mosoly volt. Mindeközben elért a hátamhoz is és ott is cirógatni kezdett amire kis ívbe feszült a hátam. Már majd nem levette rólam a pólómat de nyílni kezdett az ajtó ő pedig gyorsan hátrébb ugrott és ekkor éreztem hogy a lábamból elszállt minden erő és a földre rogytam. 

Folytatjuk..(Remélem mindenkinek tetszett a rész és szeretném megköszönni az érdeklődést és biztató kommenteket. És azt szeretném kérni hogy ha tetszett egy rész a sztori alá is tegyetek megjegyzést vagy facebookon a megosztott poszt alá hogy tudjam érdemes folytatnom :) )

Best Part Of My Life 1. fejezet

~Jungkook Pov~

Utálok költözni! Láttam már embereket akik a szüleik munkája miatt költöztek de nem hittem volna hogy ez velem is megesik. Nem akarok új suliba menni főleg úgy hogy koleszba is mennem kell. Nem hiszem el. Nem vagyok az a barátkozó típus így nagyon nehéz lesz barátokat találni. Csak az nyugtat hogy ének és tánc tagozatos osztályba megyek és egy rég nem látott haverom is oda jár, így talán nem leszek teljesen egyedül.

Épp egy padon ülve vártam a haverom hogy elém jöjjön mert halvány lila fingom nincs hogy merre van a suli de régi szokásához híven megint késik. Már el akartam menni amikor hallottam hogy valaki a nevemet kiabálja.

-Jungkooooook!!-hallottam a hangot magam mögül. Hátrafordultam és megláttam az ismerős arcot aki felém rohant.

-Na végre J-Hope épp le akartam lépni. Azt hittem már elfelejtetted hogy jönni kell elém.-mondtam kicsi fintorral az arcomon.

-Bocs haver de tudod a koleszba szabályok vannak és nehezen tudok szabadulni.-válaszolt a térdére támaszkodva.

-Nagyszerű szóval még ki se jöhetek majd. Ez egyre jobb lesz.-sóhajtottam.

-Nyugi van. Jó móka lesz ám. Én legalábbis imádom. De inkább induljunk majd út közben mesélek.-majd csuklómat szorítva húzott maga után. Amíg odaértünk sok mindent mesélt a szabályokról meg hogy szoktak lenni bulik meg hogy milyen jól lehet szórakozni de őszintén nem hittem neki. A suli udvarba befordulva három épület állt egymástól kicsit távolabb.

-Nah hát itt volnánk.-mondta Hoseok mosolyogva.

-Ez mind ehez a sulihoz tartozik.-kerekedtek ki a szemeim.

-Ja. Az ott a suli épülete az meg a lány kollégium. De te másik épületben vagy most ne ezekkel foglalkozz, inkább gyere és foglal el a szobád.-mutogatott egy nagy épületre ami kizárásos alapon a fiú kollégium volt. Az épületbe lépve egy idősebb férfi lépett elém.

-Szép napot urak. Miben segíthetek?-mondat a férfi akkora mosollyal az arcán hogy szinte már ijesztő volt.

-A barátom most érkezett ide és szeretne beköltözni a szobájába. A neve Jeon Jungkook.- tolt a férfi elé Hope.

-Áh szóval te lennél az új fiú. Itt a kulcsod. A szobád a 2. emeleten lesz. Ha bármi probléma van hozzám fordulj.-nyomta a kezembe a kulcsot és a lépcső fele mutatott.

-Király haver én is a 2.-on vagyok, majd néha átjöhetnél hozzánk.-mondat J-Hope felfelé menet.

-Hozzátok?-néztem kérdően rá.

-Igen. Jó lenne ha megismernéd a szobatársam. Nagyon barátságos és jó fej. Biztos jól kijöttök majd.-mosolygott rám. A 2.-ra felérve egy széles folyosót és jópár ajtót láttam magam előtt. Pár percen belül meg is találtuk a szobám. Az ajtón az állt hogy 2 személyes. Áh remek még szobatársam is lesz. Remélem nem valami trehány buli állat aki folyton zaklatni fog.

-Hát akkor én most lépek. Ha lehet ne készítsd ki a szoba társad.-mondta Hope majd egy nagy vigyor és egy integetés társaságában távozott. Oda léptem az ajtóhoz és egy nagy levegőt véve beléptem rajta. Féltem hogy ahogy beteszem a lában valami idióta hót részegen a nyakamba ugrik de csak egy csodálkozó tekintettel találkoztam akinek a tulajdonosa épp pakolászott a szekrénybe. Nem tudtam mit kellene mondanom inkább csak néztem mint aki sose látott fehér embert. Valószínűleg látta rajtam hogy nem tudom mit kéne csinálni így elmosolyodott ő kezdeményezett.

-Szia. Gondolom te leszel az új szobatársam. A nevem Kim Taehyung de barátaimnak csak V.-mondata mosolyogva kezét felém nyújtva.

-Helló. Igen én volnék az. Az én nevem Jeon Jungkook de barátaimnak simán Kook vagy éppen amilyen becenevet kitalálnak.-vigyorogtam vissza és viszonoztam kézfogását. Vissza lépett a szekrényhez és én is nekiálltam pakolni. Körbe néztem a szobában és meg kell mondanom hogy elég kis pofás hely volt. A fürdő valami csúcs volt és bár a két egy egy helységben volt mégis bőven elfértünk. Ahogy körbenéztem észrevettem hogy kínos csend lett a szobában. Csak raktam a ruhákat ki a táskából és még rá se néztem. Nem bírom ezt tovább mondanom kell valamit mert még azt hiszi hogy egy félős kis nyúl vagyok.

-És....mi lett az előző szobatársaddal?-kérdeztem szinte alig hallhatóan.

-Na csak hogy megszólaltál.-vigyorgott-Igazság szerint elég fura egy gyerek volt. Hol cigi hol energia ital volt a kezében és mivel a viselkedése se volt éppen a legjobb ezért kicsapták-ezt hallva elcsodálkoztam hogy bírta egy ilyen mellett..

-Hogy bírtad ki vele egy szobában?-kérdeztem rá.

-Elég nehezen de úgy látszik most nem lesz problémám ha ennyire néma vagy . -nevetett.

-Igazából nem vagyok ennyire csendes sőt inkább tök közvetlen vagyok de nem szoktam kezdeményezni.-mosolyogtam rá. Most ahogy ránéztem most tűnt csak fel hogy milyen cuki kis arca van. Úgy látom festve van a haja de nagyon jó áll neki ez a narancsos barnás szín és a mosolya hát az valami irtózat cuki. Arcától kezdve végig néztem az egész testét. Sportos alkata volt és bár nem volt teljesen kigyúrva jó kis izom mutatkozott meg rajta. A bambulásomból ő zökkentett ki.

- Na mi van Kookie? Mi tetszik annyira?-kuncogott. Hirtelen köpni nyelni nem tudtam. Ennyire feltűnő lett volna.

-Ömm..én..csaaak..na várjunk Kookie?-néztem rá kérdően. Már most adott egy becenevet? Nem sokat várt vele az tuti.

-Akkor most én jövök.-mondta majd elém lépett és jó alaposan végig nézett rajtam.-Neked aztán vannak izmaid hallod.-vigyorgott.

-Oh hogy azok..hát csak formában tartom magam.-

-Biztos ezer csajod volt már.-vigyorgott rám még mindig.-mondtam és mint aki nagyon zavarba van lehajtottam a fejem

-Háááát...igazság szerint sokan vallottak már szerelmet de nem volt még csajom. Nem szeretem amikor körülöttem ugrálnak és a képembe vinnyognak hogy helyes vagyok meg hogy járnék e velük.-mondtam fintorogva mivel tényleg egyszerűen ki nem állhatom ezeket a helyzeteket.-De te se panaszkodhat. Biztos volt már barátnőd.-jelentettem ki magabiztosan.

-Hááááááát...

-Na ne mond hogy még neked se volt azzal a cuki pofiddal.-mondtam szinte már nevetve.

-Pedig nem volt még akár milyen hihetetlen.-mondta miközben lehuppant az ágyra. Én is leültem mellé és több órán keresztül beszélgettünk még. A beszélgetés után olyan volt mintha már évek óta ismerném. Nagyon megkedveltem a fiút és ha jól láttam ő is engem. Az nap még elosztottuk az ágyakat és végül egymáson aludtunk el.

Reggel arra ébredtem hogy a szobában lévő kis kanapén fekszek V pedig ott szuszog rajtam. Nem értem miért ölelget de nagyon cuki volt ahogy a fejét a vállamba próbálta fúrni amikor meg mozdultam. Az órára nézve láttam hogy még van vagy 2 óránk elkészülni az első óra kezdete előtt így vissza akartam feküdni de hirtelen V is felült mellettem.

-Hány óra van?-kérdezte kómásan és úgy mint a lassított felvétel.

-Nyugi még van vagy 2 óránk elkészülni viszont én már nem tudok aludni szóval megyek zuhanyozni.-ezzel felálltam és a fürdő felé vettem az irányt. A forró zuhany hihetetlen jó érzés volt. Minden porcikám bizsergett. Egész nap alatta álltam volna de más is használni akarja még a fürdőt és nekem is lenne még dolgom óra előtt. Nem hoztam magammal ruhát úgy hogy nem maradt más mint a törölköző. Egy szál törölközővel a derekamon léptem a szekrény mellé. V már teljesen fel volt pörögve én meg csak figyeltem ahogy cikázik a szoba egyik sarkából a másikba. Viszont amikor meglátta hogy egy szál semmibe vagyok végig nézett rajtam. Teljesen zavarba jöttem ahogy látványosan megállt előttem és a fejemtől a kis lábujjamig végig vezette rajtam a tekintetét. Egy vigyorral nyugtázta hogy végzett a vizsgálattal majd ő is a fürdő fele vette az irányt. Ez volt az én szerencsém mivel ezután olyan vörös lettem mint aki 4 órán keresztül feküdt a napon és szépen leégett. Nem tudtam hova tenni azt a tényt hogy zavarba jöttem egy fiútól. De szerintem bárki zavarba jönne ha egy ilyen helyzetbe kerülne. Legalábbis remélem hogy nem csak én vagyok így ezzel. 

Folytatás következik.....