Best Part Of My Life 3. fejezet

~V pov~
Hallottam hogy nyílik az ajtó ezért villám sebességgel hátrébb léptem. Az ajtó mögött egy tanár jelent meg.
-Hát ti meg mit csináltok itt?
-Tanár úr mi csak gyakoroltunk és most tartunk egy kis szünetet.-mondtam neki és próbáltam ez úgy mintha iszonyat fáradt lennék.
-Oh hát akkor nem is zavarlak titeket. Aztán csak ügyesen.-mondta és már el is tűnt. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el számat ahogy kilépett az ajtón de ahogy Kook felé akartam fordulni eszembe jutott hogy mit is csináltam az előbb és inkább meggondoltam magam és csak egy helyben álltam. Fogalmam sincs mi ütött belém egyszerűen csak cuki volt ahogy elpirult és menekülni próbált a többi meg csak jött. Meg akartam érinteni az a cuki arcát de azt nem tudom hogy lett belőle ez. Abba akartam hagyni már az elején de ahogy észrevettem hogy összeszorítja a szemét és teljesen zavarba van elment az eszem és csak csináltam tovább. Ki tudja mi lett volna ha nem jön be a tanár. Talán még.....áááahhh Taehyung fejezd ezt be nem gondolhat ilyenekre. De most mit mondjak Jungkook-nak. Ezt mégse mondhatom el neki még azt hiszi hogy beindultam rá. Bár ezek után lehet nem járna messze az igazságtól. Gondolataimat Kookie zavarta meg.
- V mi a szar volt ez?-kicsit megijedtem ahogy felemelte a hangját és nem tudom mit mondjak neki.
-Óóó hogy ez hát....én csak szivattalak.-húztam kissé ideges vigyorra a szám.
-Szivattál? Ez mégis hogy volt szivatás mond!!
-Hogyan? Hogyan? De ha már itt tartunk mit vagy felháborodva. Hiszen élvezted nem?-emeltem fel én is a hangom kicsit.
-Hát...az....én csak.....-ebből rögtön leesett hogy tetszett neki amit csináltam. De hát ő is fiú akkor hogy.
-Na ugye. Akkor meg se szólalj. Itt háborogsz miközben tetszett.
-Nem tetszett jó?! De haggyuk ezt inkább csak ne csináld többet.
-Oké oké vettem.-megnyugodtam hogy nem képzelt bele túl sokat és hogy nem foglalkozik vele. Viszont ahogy reagált a tetteimre az nem hagy nyugodni, ahogy sóhajtozni kezdett...hah.

Egész nap a tánc teremben történtek jártak a fejemben. Újra és újra lejátszottam azt a fejemben és kezdtem becsavarodni. Ahányszor Kook-ra néztem hozzá akartam érni de megígértem neki meg hogy nézne az ki a egy fiú egy másikat kezdene el taperolni. Hál' istennek viszonylag gyorsan eltelt ez a nap és este átmentünk Jiminékhez.
-Na hali srácok csak hogy megjöttetek.-nyitott ajtót J-Hope. Ahogy beléptünk az ajtón Jimin letámadta a mellettem álló személyt és lerángatta maga mellé a szoba közepére és beszélgetni kezdtek. Kicsit zavart hogy ennyire levegőnek néznek így hát leültem Hope mellé az ágyra.
-Hát ezek jól elvannak.
-Hát ja ahoz képest hogy most találkoznak először de Jimin már egész nap hajtogatta hogy mennyire meg akarja már ismerni Kook-ot.
-Hogy hogy?-nagyon meglepett hogy Hopi mondata. Miért akarná annyira megismerni.
-Nem tom' azt mondta első látásra bejött neki.
-Oh értem.-nem nagyon érdekelt miről beszélnek így folytattam a beszélgetést Hope-pal. Pár perc múlva viszont felállt és a szoba közepére sétált.
-Hé gyerekek azt hallottátok hogy holap után lesz egy 5 napos erdei fejlesztő tábor?-kérdezte vigyorogva. Kook-kal tátott szájjal néztünk össze. Mind a kettőnk szeme csillogni kezdett a nagy hír hallatán.
-Nem. Hol lehet jelentkezni??!!-kérdeztem a szobatársammal kórusba.
-Sejtettem hogy nem tudtok róla így hoztam nektek egy egy jelentkezési lapot. Töltsétek ki és mi Jimin-nek majd holnap leadjuk.-amint a kezembe kaptam a papírt kitöltöttem és vissza adtam Hope-nak.
-Ti ketten is jöttök?-kérdeztem még mindig nagy mosollyal.
-Még jó hogy. Szerintem mi ketten jelentkeztünk elsőnek.-közben Kook is vissza adta a papírt-Okés akkor holnap leadom a papírt szóval vegyétek úgy hogy jöttök és pakoljatok össze holnap.-hevesen bólogatni kezdtem. Az este további részében mindenki telefonszámot cserélt aki eddig nem tette és mi is vissza vonultunk a saját szobánkba. Teljesen izgatott lettem ettől a tábortól. Egész este ezen gondolkodtam még aludni se tudtam többet 2 óránál. Ez az érzés pedig másnapra se változott. Végig csak azon agyaltam hogy holnap már megyünk is sőt még Kookie is jön. Egyik órán se figyeltem végig vele beszélgettem a holnapról. Az utolsó óra után pedig mint valami eszelős aki menekül valaki elől úgy futottam a szobánkba és szinte kiszabtam az ajtót. Kiszedtem egy táskát amibe pakolni tervez és ekkor a szobatársam is megérkezett. Mind a ketten pakolni kezdtünk. Végül ezzel ment el az egész délután és az este egy része is. Fáradtan dőltem le az ágyra és már majdnem aludtam is de Jungkook beszélni kezdett hozzám.
-Ahhh Tae én már annyira várom. Ez az első hogy ennyi időre elmegyek valahova a barátaimmal.-halottam a hangján hogy tényleg nagyon izgatott a holnap miatt.
-Oké Kookie de most aludj jó?-nyöszörögtem álmos hangon.
-De nem tudok aludni túl izgatott vagyok.-éreztem hogy nem fogja befogni a száját egy könnyen én viszont aludni akartam.
-Na jó akkor most fogd be azt a pici szád egy kicsit jó..-mondtam neki miközben oda lépkedtem hozzá befogtam a száját és a másik kezemmel átölelve pedig ledöntöttem az ágyra-..és aludj szépen. Ahogy sejtettem megmozdulni sem mert én pedig élveztem hogy végre csend van. Mindketten hamar el aludtunk és reggel jóval a korai ébresztés előtt felkeltünk és megfürödtünk.

-Ahhj Kook gyere már a jó ég áldjon meg!! Ha nem jössz itt hagylak és nélküled ülök fel a buszra.
-Neeee!! Hyuuuung várj meg!!-ebben a pillanatba kiszelelt a szobából én meg csak csodálkozva álltam ott.
-Hogy hogy így hívsz?!-kérdeztem tőle a busz felé menet.
-Miért talán probléma? Csak szólj és nem mondom többet,
-Milyen engedelmes kiskutya lett itt valaki.-vetettem rá egy kicsit ördögi vigyort.
-Tudod ki a kiskutya. Csináld csak még egy darabig aztán nemhogy nem hívlak így de nem is szólok hozzád.
-Nee azt ne inkább befogom.-vágtam rá gyorsan mentésként. Láttam hogy vigyorogni kezdett majd gyors léptekkel felszállt a buszra. Én is gyorsan utána mentem nehogy bárki más rajtam kívül mellé tudjon ülni.
-Beengednél?-kérdeztem tőle fintorogva ahogy láttam terpeszkedni az ülésen nem hagyva helyet maga mellett. De ő csak nagy vigyorra húzta a száját.
-Még jó hogy nem.
-Na Kook engedj be mert olyat kapsz hogy..
-Hah nem ijedtem meg.-mondta büszkén amire jó ötletem támadt. Közelebb hajoltam a füléhez és suttogni kezdtem.
-Táncterem,,,-súgtam neki szinte alig hallhatóan. Erre az egy kis szóra lángba borult az arca és összehúzta magát.-Köszönöm.-ültem le mellé egy apró kacsintást dobva felé. Pár perccel később Jiminék is befutottak és lecuccoltak mellénk de ahogy leültek úgy el is aludtak. A tanár még magyarázott majd végre elindultunk. Kb. 30 perce mehettünk amikor zene hallgatás közben Kook a vállamra dőlt. Kikaptam a fülest és kérdően ránéztem miközben ő próbálta puhábbá tenni a vállam majd ő is felnézett rám.
-Mi van? Csak aludni akarok.-és már feküdt is le a vállamra. Komolyan mondom sokkal jobban szeretem az ő arcát nézni és őt közel érezni magamhoz mint eddig bármelyik lányt. Sokkal jobban szeretem őt mit eddig bárki mást. Alig pár napja találkoztunk de már nem tudnám elengedni.

~Jungkook pov~
Vissza dőltem Tae vállára ő pedig vigyorogva visszarakta a fülest és fejét az enyémre döntötte. Megint zavarba jöttem pont mit amikor kimondat azt a szót. Végig futott az agyamon az a jelenet és teljesen elvörösödtem. De hiába egy perverz állat akkor is megnyugtató ha velem van. Pár nap alatt ő lett a legjobb barátom és most el se tudnám nélküle képzelni ezt a tábort. Olyan jó hogy itt van velem és bár képes teljesen zavarba hozni és pár pillanat homályossá tenné az elmém és képe előhozni az érzékeny oldalam. Ő az első aki ilyen érzéseket vált ki belőlem. Szeretem őt? Igen mindenkinél jobban. De ezt nem tudnám elmondani neki. Bele gondolni is rossz hogy reagálna.

Én szinte az egész utat végi aludtam és arra ébredtem hogy valaki piszkálja a fejem. Lassan nyitottam ki a szemem és felpillantottam a hajamat molesztáló személyre. V mosolygott rám vissza.
-Jó reggelt csipkejózsika.-ez olyan hülyén hangzott hogy kuncognom kellett.- Nem sokára odaérünk szóval szedd össze magad.-lassan felegyenesedtem és nagyokat pislogva ébredeztem. A mellettünk ülő páros is már ébren volt és nagyban beszélgettek. 5 perc sikeres ébredezés után vigyorogva ültem
és vártam hogy megérkezzünk.

Folytatjuk..(Remélem nem lett túl unalmas ez a rész és mivel nagyon belejöttem most lehet hogy már holnap új résszel jövök. :) Külön köszönet azoknak akik írtak az előző fejezet alá nagyon jól esett köszönöm. <3)